Az idei tanévben a 9. c osztályos tanulók Örkény István egypercesei mellett megismerkedtek a kisregényével, amely a Tóték címet viseli. A filmadaptáció mély benyomást tett az osztályra. Születtek plakátok, fogalmazások, rajzok, versek. Íme egy kis ízelítő a versekből:

Horváth Kristóf

Lajos

Mit bámul Lajos,

Tán az arcom olajos?

Nem, csak a tisztelt őrnagy urat nézem.

Hát engem ne nézzen!

Az őrnagy úrnak mi baja van velem?

Nincs veled semmi baj, édesem!

Az őrnagy úr olyan kedves velem,

Csókot adnék neki, amíg megtehetem.

Elegem van az őrnagyból!

Ki fogom nyírni!

Ne, édesem!

Így a fiunkat fogod megölni.

Én elmegyek, ha terhükre vagyok.

Ne menjen, őrnagy úr!

Akkor hát, maradok.

Lajos, mit csinálna szyvesen mostan?

Eddig is szívesen dobozoltam.

Akkor hát gyerünk dobozolni,

A végén itt fogunk beporosodni!

Az őrnagy halott,

A fiunk halott,

De végre

Aludhatok!

Molnár Dominik

Isten hozta őrnagy úr!

Isten hozta őrnagy úr!

Ittléte nekünk még új.

Örülünk, hogy megérkezett,

Ellenünk nem vétkezett.

Csinált fura dolgokat,

De nem okozott gondokat.

Megbarátkozott az itt lakókkal

És segített a dobozokkal.

A végére már belejött,

Sok dolog van még e mögött.

Nem sokszor ment a legelőre,

Inkább bekerült a temetőbe.

Sajnálom, hogy így írtam,

A film végére kicsit sírtam.