Egy év 365 napból áll. Ezek a napok egyenként valamilyen eseménynek adnak teret, vagy emlékezhetünk valamelyikre. 2018 olyan év, amely számunkra különösen fontos, hisz rengeteg esemény kerek évfordulójára emlékezhetünk.

Az első világháború vége – 1918. november 11., 11:11 óra

1914-ben a hármas szövetség (Németország, Osztrák ̶ Magyar Monarchia, Olaszország) és az Antant (Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország) háborúzni kezd. Nem csak Európa területén folytak háborúk, azok kiterjedtek az összes kontinensre. Persze ennek nem egyik pillanatról a másikra lett vége, ezt a dátumot megelőzte több fegyverletétel és békeszerződés. Ezen a novemberi napon a francia Compieni városhoz közeli vasúti kocsiban aláírják a fegyverszüneti megegyezést, és Németország feltétel nélkül kapitulál.

Csehszlovákia megalakulása – 1918. október 28.

Több mint 100 évvel ezelőtt több befolyásos cseh és szlovák személyiség kezdett el intézkedni egy közös ország létrejöttének érdekében. Tomas Garrigue Masaryk, Milan Rastislav Štefánik, Edvard Beneš megalapítják a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. Majd a nagyhatalmak elismerik mint önálló államot, és Washingtonban 100 évvel ezelőtt kikiáltják a Csehszlovák Köztársaságot, amelynek első elnöke T.G. Masaryk. Ezután két nappal, 1918. október 30-án elfogadták a Szlovák Nemzet Deklarációját Túrócszentmártonban (Martin). Ennek emlékére lett ebben az évben hosszabb az őszi szünetünk.

Csehszlovákia bukása – 1938

20 évvel az első világháború befejezése után Európában már megint szerveződni kezdett valami. Márciusban Ausztriát Németországhoz csatolják, ez az Anschluss. Májusban Münchenben aláírnak egy egyezményt, Csehszlovákia szudétanémet területeit hozzácsatolják az akkor már náci Németországhoz. Novemberben a bécsi döntés értelmében a magyar lakta területeket visszacsatolják Magyarországhoz. A mindössze 20 éves Csehszlovákia szétesik, és 1939 márciusában megalakul a Szlovák Állam, amelyet inkább csak Hitler „bábállamaként'' emlegetnek, mivel a nagyhatalmak nem ismerték el. Elnöke Josef Tiso pap. Ez az állam a háború végéig létezik.

Kommunista Csehszlovákia kezdete – 1948

A második viláhgháborúnak 1945-ben vége lett, kezdődhettek az új határmegrajzolások. S bár Szlovákiát „győztes” országként emlegetjük, az oroszok szabadították fel, ugyanúgy mint a többi kelet-európai államot. Ennek következménye az lett, hogy 1948-ban hatalomra került a kommunista párt, melynek élére Klement Gottwald került, s a szocialista elvek váltak követendővé. Gottwaldot Antinín Novotný váltotta.

Prágai tavasz – 1968

20 év kemény kommunizmus után januárban lett a párt főtitkára Alexander Dubček. Ő kezdte megreformálni az akkori rendszert, tehát sajtószabadságot rendelt el, a határellenőrzésen is enyhített, és elkezdte kijavítani az akkori gazdasági hibákat. Ám ez a környező, szintúgy kommunista országok vezetőinek nem tetszett, így 1968. augusztus 20. és 21-e között bevonultak a szovjet tankok lengyel, magyar és bolgár erősítéssel. Bár itthon nagy ellenállás nem volt, halálos áldozatokat követelt a hadseregben és a lakosság között egyaránt. 1969-ben Dubček lemondott, őt Gustáv Husák követte.

Magyar forradalom – 1848. 03.15.

Annak ellenére, hogy a 170 évvel ezelőtt történt események nem kerültek nálunk a média fókuszába, illi emlékezni a pesti ifjakra is, akik megelégelték a Habsburg-uralmat és a vele járó tilalmakat. Reggel találkoztak a Pilvax kávéházban. Elfoglaltak egy nyomdát, kinyomtatták a 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Melyet aztán Petőfi később a tömegek előtt elszavalt. Este pedig a Nemzeti Színházban előadták Katona József Bánk bán című művét.

Mátyás király emlékéve 575 éve 1443. február 23-án

született Mátyás király, akit igazságosként is emlegetnek, és akiről több nyelven is olvashatók mondák. Ő az utolsó igazi és erőskezű magyar uralkodónk, akinek 32 év uralkodás alatt egy virágzó Magyar Királyságot sikerült létrehoznia, ahol a humanista eszmék domináltak, és amelyik még ellen tudott állni a török támadásnak a zsoldos fekete sereggel. Ő nemcsak magyar király, hanem cseh király és Ausztria főhercege is egyúttal. Az akkori Nagy-Magyarországhoz tartozott: Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kunország és Bulgária.

Csonthó Noémi, I. A