Hétfő este indultunk Ligetfaluról az osztrák határ felé, éjfél után megérkeztünk Németországba, délután már holland földön haladtunk. Ám sehol nem időzhettünk sokáig, hiszen a komp nem vár meg. A hajó hatalmas, 13 emeletes tengerjáró volt. Benne kajütökkel, ahol 2- en, vagy 3-an aludhattunk. Reggel hatalmas svédaszatalos reggeliben lehetett részünk. Hajónk Newcastleban kötött ki. Megtekinthettünk néhány templomot, temetőt és áthaladtunk a kínai negyeden is. Onnan autóbuszunk elvitt az ókori római császár hadrianapolisi falához, amely a rómaiak védelmét szolgálta az ott élő népek ellen. De senkinek se legyenek illúziói, a fal fél méter magas kőrakásnak tűnik, ami valakinek a kertjében van, ezért lovak legeltek mellette. Ez a fal sokáig és sok helyen a mai napig az angol-skót határt képezi. Mi tovább haladtunk, hogy elérjük a valódi határt. Itt tábla, zászló és emlékkő is jelzi, ez már Skótföld! Ezután még megnéztünk egy apátság romját és aztán csak a skót fővárosban, Edinbughban álltunk meg. Az éjszakánkat is itt töltöttük. Másnap a Da Vinci kódja című világhírű könyv és filmben szereplő Rosslyn kápolnáját néztük meg. Utána még visszatértünk a fővárosba és annak híres várát látogattuk meg. Este félórás buszozás után tovább utaztunk Falkirkbe. Reggeli után a Stirlingi várban voltunk. És kiderült a vár színe nem narancssárga, hanem királyi aranynak hívják! Délután északabbra mentünk és éjszakánkat már Invernessben töltöttük, amit az ,,észak kapujának” is hívnak, hisz aki Loch Nesshez megy, az innen indul. Tehát a következő napon még északabbra utaztunk. Először egy királyi bázisban bolyongtunk, onnan tovább utazva pedig Loch Nesshez. Félórás hajókázás után nekünk sem sikerült megtalálni a hírhedt szörnyet. Hajónk egy várromnál kötött ki.. Elindultunk Dél felé és többórás buszozás után megérkeztünk Skócia legnagyobb városába, Glasgowba. Délelőtt körülnéztünk a városban, de mivel vasárnap volt sok mindent bezárva találtunk. Délutánra már Newcastleban voltunk és a komppal másnap reggelre megérkeztünk a kontinensre. Hajnalban pedig visszatértünk Pozsonyba.

Csonthó Noémi, I.A